Azt tudjuk, hogy ha minden dalszövegben mély értelmet találsz, akkor depressziós vagy szerelmes vagy. Átéltük, ott voltunk, tudjuk. De mi van akkor, ha közepes vagy közepesnél rosszabb filmekben találsz rá magadra unos untalan? Mintha minden egyes kis semmi filmben egy darabkád jönne szembe? Azok amiket szeretsz kicsit magadhoz emelni, dédelgetni, de sose szerettél megmutatni. Azt hiszem ilyenkor nincs semmi. :) Egyszerűen annyiról van szó, hogy az élet teljesen egyszerű, sablonos, unalmas és repetitív. Minden amit hiányolsz belőle ugyanolyan felesleges semmiség, mint ami benne van, s ha benne lenne, már az értékét sem látnád. Tudod, egy 500 és egy 50.000 forintos bor tök ugyanolyan, mikor már túl vagy rajta és épp kihúgyozod. Ugyanez igaz az életre is. Pontosan ugyanolyan a Te életed, mint az enyém. Mind egyedül születünk és halunk meg. A többi csak cicoma.
The art
2015.03.19. 00:35 rattacha
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://rattacha.blog.hu/api/trackback/id/tr517282629
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
