2008.02.21. 23:59 rattacha
Hol vagytok? Férfi hangulatomban, hol vagytok régi barátok. Inni kéne sokat és megvitatni annyi mindent. Rohadt mód elbánt velünk az élet. Felnőttünk és minden nagy lett. Fontos és komoly. Hol van itt hely a lírának és versnek? A bóhozatnak és őrületnek. Segítsetek. Űvöltsétek velem. Nagyon fáj. Hol vannak a delíriumos hajnalok? A boldogságban úszó reggelek? Hova lettek a tétlen napok? A közösen átlustult órák? Hova lett a hitünk abban, hogy mi mások leszünk? Hova lett a céltalan lét? Holt ifjúság. Vert had. Vakmerő remény.
1 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://rattacha.blog.hu/api/trackback/id/tr22349255
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
andie 2008.02.26. 14:52:47
Irodalmi emlékeim szerint sok nagy elődöd érzett így, nem is értem, miért csodákszol, hisz ők már akkor megmondták, mikor még nem is sejthetted, miről beszélnek.
