Valahogy az ember alkatánál fogva hajlamos azt gondolni, hogy minden állandó. Minden marad úgy, ahogyan ma van.
Örökké él a sárkány, de nem úgy a kisfiú.
Színes tollakkal nem játszik a felnőtt ifjú.
Egy szürke éjjel aztán Jani nem jött többé el,
S Paff, a sárkány otthon maradt, bár várta a tenger.
Hét fejét búsan rázta s tizennégy szemmel sírt,
Többé nem kelt útnak eztán, így mondták a hírt.
