Barátaim és egyéb balgaságok

Talán azóta sem járt erre senki.
De én ma eljöttem. Más miatt, de jöttem. Láttam és most nem győzöm folytatni.
Mert történt még annyi más. Osztálykirándulás. Hogy mást ne is mondjak. Amit már
új tagjával jártam meg az osztálynak. Új évhez új arcot kaptunk. Talán kicsit nagyot is ;)
Az biztos, hogy felmelegítettünk együtt néhány lépcsőfokot. Székelyudvarhelyen meg máshol is. Egésszé váltunk együtt. Mind úgy látjuk a világot, ahogy a másik már vagy még nem. Nekünk meg nem volt más dolgunk mit hagyni. Mai napig tudom, hogy van egy háborús emlékmű Béksésszentandráson, amin az alábbi idézet szerepel:  „Zászlót vittük mindhalálig elhulltunk érte mind egy szálig! Átok arra, ki ezt felejti s a szent lobogót porba ejti!" Hajas Tomi nem tudott elmenni mellette szó nélkül. Sanyi meg a szilvafa mellett nem tudott. Pedig akkor már igencsak dél volt és mi már igen sok szilvalevet öntöttünk megunkba. Így születtek a legjobb Janó idézetek is, mint a kakóval leivott atléta felett elmondott: "Férfias vagyok na, nem kell azt szégyellni" vagy a hajnalban punk taréjjal megfélemlített óvodás irányába vetetett: "Te ordítasz? Szerintem ne tedd..." Ott voltunk mindannyian. Tudom, persze, hogy tudom, úgy ahogy te, hogy nem voltunk
de hazudhatunk annyit a világnak, hogy mégis. Mert aki nem volt ott, azt vittük magunkban. Tudom, hogy már gyereked van. Nem is egy. De akkor is. Azok voltak életünk legszebb napjai. Összezártuk magunkat egy hétre az élettel. Pedig többet romboltunk magunkon, mint az elmúlt egy évvel, de akkor, ott a mienk volt minden. Pedig néhány sörön, boron, cigin és zsemlén kívül nem volt semmink. Igaz horgásztunk. Töretlen lelkesedéssel, de csak mérsékelt sikerrel. Több év alatt 10 törpeharcsáig és egy szőlőlugasig jutottunk, azt is Laci fogta. De se Béla szemüvege, se a gumicsónak lapátja nem lett meg. Lett viszonk killer kagylónk. Meg halál közeli élményünk rakat. Mert olyan dolgok történtek ott, amire máshol vajmi kevés az esély. Mint mikor Palcsi lógott a kerítés két oldalán whiskys joghurtot permetezve a szélbe. Ezen mi is meglepődtünk, mint Béla az emeleti ablak szúnyoghálóján. Vagy Csicsó meg a wartburg a bokron. Nagyon jó nyarak voltak azok.  Nem cserélném el soha Dubaira. Nem bántam azt se, ha jött az ősz. Mindenben ott volt a jó. Mint etikaórában Pusztai Tibiszendvicsei :). Vagy kollégiumi teabárban a cigiszünetek.